Kötetek

Krizsán Bence: A kortárs orosz geopolitika égtájak szerinti vizsgálata

Nemzeti Biztonság Nemzetközi Térben Kutatócsoport, Budapest-Győr, 2026

KrizsánBence_oroszgeopolitika

Oroszország céljait, korlátait és lehetőségeit sok esetben a megismerhetetlenség mítosza lengi körbe, ez azonban – akár "csak" a magyar történelem meghatározó eseményeinek tudatában – kockázatos megközelítés. Jelen tanulmány nem ígéri az Oroszországi Föderáció és hatalmi elitjének geopolitikai gondolkodásának teljeskörű megfejtését, mindehez csupán kapaszkodót kíván adni, méghozzá jól körülhatárolható, stabilnak vélt szempontok alapján.

A tanulmány a geopolitika klasszikus, földrajzi tényezőket előtérbe helyező megközelítéséhez nyúl vissza, így megvizsgálva Oroszország négy fő égtáj – kelet, dél, nyugat és észak – szerinti korlátait és lehetőségeit. Ennek során több mint hetven orosz nyelvű forrás, köztük kortárs tanulmányok, stratégiai dokumentumok, felsővezetői beszédek és egyéb nyílt forrásból elérhető anyagok kerültek feldolgozásra. Célja, hogy árnaltabb képet adjon az orosz geopolitikai gondolkodásról, ezzel rávilágítva a mítoszok mögött álló valóság, legalábbis egy szeletére.

Jelen írás egyszerre szól az Oroszország geopolitikai szerepe iránt érdeklődő olvasóknak, a téma szakmai közönségének, esetleg döntéshozóknak, akik a földrajzi adottságokból és a kortárs orosz gondolkodóktól kiindulva kívánják jobban megérteni napjaink egyik meghatározó biztonságpolitikai kérdéskörét.

Krizsán Bence: A kortárs orosz geopolitika égtájak szerinti vizsgálata 


Glavanits Judit (szerk.): A mediáció ereje és határai. Konfliktuskezelés az iskolától a munkahelyig. Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar, Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék, Győr, 2026.

A mediáció ereje és határai_borító.webp

A közvetítés több, mint egy jogilag szabályozott eljárás vagy elsajátítható konfliktuskezelési technika. Olyan szemléletmód, amely a vita résztvevőiben nem ellenfeleket, hanem saját helyzetük alakítására képes, felelős embereket lát. Abból indul ki, hogy a konfliktus nem feltétlenül lezárandó vagy elfojtandó rendellenesség, hanem megfelelő keretek között a megértés, az együttműködés és akár a megújulás kiindulópontja is lehet. E szemlélet átadása és szélesebb körű megismertetése hívta életre azt a szakmai műhelyt, amely 2018 óta működik a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán.

Küldetésünknek tekintjük, hogy az alternatív vitarendezés szemlélete és módszerei minél szélesebb körben ismertté váljanak. Hiszünk abban, hogy a mediáció kultúrája nem kizárólag a közvetítői szobákban formálódik. Jelen van minden olyan helyzetben, amelyben a felek készek meghallani egymást, felelősséget vállalni saját döntéseikért, és közösen keresni a tovább vezető utat.

Ezzel a reménnyel ajánljuk az Olvasó figyelmébe e kötet tanulmányait. Kívánjuk, hogy az írások ne csupán ismereteket közvetítsenek, hanem beszélgetéseket indítsanak el, új kérdések megfogalmazására ösztönözzenek, és hozzájáruljanak a hazai mediációs kultúra további gazdagodásához.

A mediáció ereje és határai.pdf


Farkas Ádám, Kelemen Roland (szerk.): National Security and Cyberspace. Universitas Kiadó, Győr, 2024.

KR-FÁ_National Security and Cyberspace_borítóV1_20250221.webp

A 21. század első felében az információs és kommunikációs technológia gyors fejlődése és elterjedése radikálisan átalakította életünket, hatással van a gazdaságra, a munkavégzésre, az oktatásra és a tudományos tevékenységekre is. A digitalizáció hatása minden életterületet átfog, beleértve a munkaidőt, a szabadidőt és a személyes kapcsolatokat is. A kibertér óriási potenciállal rendelkezik, ugyanakkor új kihívásokat is magában hordoz. A kibertér és a nemzetbiztonság közötti kapcsolat folyamatosan fejlődik, és az államoknak, valamint más társadalmi szereplőknek együtt kell működniük a biztonság megteremtése érdekében, miközben kihasználják a digitalizáció előnyeit.


Farkas Ádám, Kelemen Roland (szerk.): Kibertér és biztonság egyes jogtani és államtani kérdései. Universitas Kiadó, Győr, 2024.

KelemenR-FarkasA_Kiberter-es-biztonsag-egyes-jogtani_borito.jpg

A kötet a kibertér és a modern technológiai környezet által generált kihívásokat, lehetőségeket és azok jogi, biztonsági, társadalmi, valamint nemzetközi vonatkozásait vizsgálja.

Kelemen Roland a kibertér fejlődését és a kiberbiztonsági trendek evolúcióját mutatja be, rámutatva a globális kihívásokra és a kiberreziliencia szükségességére. Pődör Lea az ember és a technológia kapcsolatát, valamint a technológia társadalomra és kultúrára gyakorolt hatását elemzi. Németh Richárd az emberi tényezőt helyezi fókuszba az informatikai rendszerekben, részletezve a jelszavak, az adatbiztonság és a kibervédelem kihívásait.

Gosztonyi Gergely a nemzetközi internetszabályozási modellek sokszínűségét tárja elénk, bemutatva az amerikai, az európai, a kínai és az orosz megközelítéseket. Kelemen Roland egy másik tanulmányában a kiberbiztonság eltérő állami modelljeit elemzi a cyberfare state koncepcióján keresztül, míg Takó Dalma a kibertér és a nemzetközi jog kapcsolatát vizsgálja, kiemelve a szuverenitás és a nemzetközi béke kérdéseit.

A NATO kibervédelmi politikájának változásait Kelemen Roland elemzi, bemutatva a szervezet 2014-es walesi csúcstalálkozótól napjainkig tartó fejlődését. Trenyisán-Papp Nikolett és Szabó Tamás az Európai Unió kiberbiztonsági szabályozását járják körül, megvizsgálva a DORA, NIS, CRA jogszabályokat, valamint az uniós szakpolitikai irányelveket.

Kecskés Gábor a mesterséges intelligencia szabályozásának biztonsági vetületeit tárgyalja, különös figyelmet szentelve az emberközpontú megközelítésnek. G. Karácsony Gergely az adatvédelem alapfogalmait és a GDPR gyakorlati alkalmazását ismerteti, míg Király Péter Bálint a blokklánc-technológia biztonsági és jogi kérdéseit elemzi. Kovács-Szépvölgyi Enikő a digitális gyermekvédelem kihívásaira és jogi kereteire koncentrál, különös figyelmet fordítva a gyermeki jogok védelmére a digitális környezetben.

Vikman László a kritikus infrastruktúrák kiberbiztonsági szabályozását tárja fel, részletezve az uniós és magyar szabályozási kereteket. Farkas Ádám a védelmi és biztonsági szabályozás fejlődését elemzi, kiemelve a kibertér jelentőségét a katonai és titkosszolgálati műveletek szempontjából. Szabó Hedvig az állami szerepek és a nemzetbiztonság viszonyát vizsgálja a kiberbiztonság összefüggésében, különös figyelmet fordítva a magyar szervezeti és szabályozási keretekre.

A kötet átfogó képet nyújt a digitális világ kihívásairól, különös tekintettel a kibertér biztonsági, jogi és társadalmi aspektusaira, hozzájárulva a téma mélyebb megértéséhez.

Kibertér és biztonság egyes jogtani és államtani kérdései.pdf


Neumann Miklós: Bevezetés a kiberbiztonsági projektmenedzsmentbe. Universitas Kiadó, Győr, 2024.

Neumann_M_Bevezetés a kiberbiztonsagi_borito.jpg

A Tanszék óraadó oktatója, Neumann Miklós, Bevezetés a kiberbiztonsági projektmenedzsmentbe című egyetemi jegyzetében a projektmenedzsment alapjait, a használt rendszerek ismeretét, azok kölcsönhatását és hatékony szervezését foglalja össze. A könyv a szabályozási környezet, a kockázatelemzés, a vezetéselmélet, a rendszer- és szoftverfejlesztés, valamint az adatvédelem területén is fontos ismereteket ad át. A jegyzet hasznosítható mind egyetemi tanulmányok során, mind a gyakorlati munkában, így az IT-biztonság és projektmenedzsment területén dolgozó szakemberek számára is ajánlott.

Bevezetés a kiberbiztonsági projektmenedzsmentbe.pdf


Farkas Ádám, Kelemen Roland (szerk.): A Fejlődés Fogságában? Gondolat Kiadó, Budapest, 2023.

Fejlodes-fogsagaban.webp

A fejlődés fogságában? Tanulmányok a kibertér és a mesterséges intelligencia 21. századi állam- és jogfejlesztési, társadalmi, biztonsági kapcsolódásai köréből

Jelen tanulmánykötet célja a kibertér és a mesterséges intelligencia katonai és katonai nemzetbiztonsági, valamint átfogóbb védelmi-biztonsági alkalmazásának kérdéseit az állam és társadalom rendszereinek tágabb kontextusába helyezni. A szak- és tudományterületeken átívelő munkák olyan aspektusokat hivatottak megvilágítani, amelyek szinkronizálása segíthet a kibertér sokrétűségéhez igazodó hazai szemléletmód erősítésében. Szerzőknek különféle állami szervezetek és felsőoktatási intézmények vezetőit, szakértőit, oktatóit és kutatóit kérték fel, abban a reményben, hogy a szakterületi sokrétűséggel ez a munka a jövőbeni együttműködések szorosabbá tételének is egyik alapja lehet. Ezt a szerkesztők, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem munkatársaiként, maguk is segíteni kívánták mind a kötet, mind pedig az annak alapot adó kutatások előkészítésével és szervezésével. Reméljük, hogy a Tématerületi Kiválóság Program keretében elvégzett munka és jelen kötetben azok együttes bemutatása segítheti a gondolkodásmód fejlesztésén túl különféle jövőbeni, multidiszciplináris kutatások megalapozását is.

A fejlődés fogságában.pdf